Kötbér jár a fogyasztónak, ha az áramszámla nem érthető és követhető

 A Kúria döntést hozott a fogyasztók védelmében!

Nem csak az a közüzemi szolgáltatók kötelessége, hogy havonta számlákat bocsássanak ki, hanem a számláknak, fizetési emlékeztetőknek, fizetési felszólításoknak érthetőnek és követhetőnek is kell lennie. Amennyiben nem ez történik, akkor a fogyasztó jogosan kérhet kötbért az áramszolgáltatótól. - A Kúria ítéletet hozott a fogyasztói jogok védelmében!

Ruházati termékek cseréje - Mikor vihetjük vissza és mikor nem a hibás ruhadarabot? - Amit tudni érdemes!



Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogokat érvényesíthetnek akkor, ha nem műszaki cikket vásárolnak, hanem ruhadarabot vagy épp lábbelit. A jogszabály szerint ekkor ugyanis nincs kötelező jótállás, de ez nem jelenti azt, hogy például egy hibás pulóver miatt ne lehetne reklamálni a kereskedőnél.

Az első és legfontosabb, hogy a fogyasztók legyenek tisztában azzal, hogy a vásárlástól számított két éven belül érvényesíthető szavatossági igény. Ennek alapján - a kereskedőnél bejelentett panasz során, melyről jegyzőkönyvet is kötelesek felvenni - elsősorban az árucikkjavítását vagy cseréjét lehet kérni. A javítás és a csere közül a fogyasztó választhat, kivéve, ha a választott igény teljesítése lehetetlen vagy aránytalan. Másodsorban pedig árleszállításra vagy vételár-visszatérítésre vonatkozó igénnyel lehet élni.

Az indoklás nélküli elállási jog buktatói online vásárlás esetén - Amire a jogérvényesítésnél figyelni érdemes!


A fogyasztókat megilleti – bizonyos kivételekkel, mint például a felbontott számítógépes játékok CD- vagy DVD lemezei vagy éppen a fogyasztók egyedi utasításai alapján elkészített termékek – a tizennégy napos, indokolás nélküli elállás joga, ha internetről vásároltak. Ez azt jelenti, hogy meggondolhatják magukat az átvételtől számított tizennégy napon belül, és visszaküldhetik a terméket, ezt saját költségükön kell megtenniük. Ebben az esetben a vállalkozásnak meg kell térítenie a fogyasztó által kifizetett teljes összeget. Nem mindegy azonban, hogy a fogyasztók hogyan és mi módon érvényesítik e jogukat!

Változtak a pénzbehajtás szabályai


Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai: 3 millió forint alatti lejárt követelés esetén kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni, az fmh felső határa pedig 400 millióról 30 millió forintra csökkent, a nagyobb összegű, lejárt követelés csak bírósági úton érvényesíthető - hívják fel a figyelmet a közjegyzők.


A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményében ismerteti: a január 1-jétől hatályos új szabályok szerint a fizetési meghagyás alsó összeghatára a korábbi 1 millió forintról 3 millió forintra emelkedett, ha valaki ennél kisebb összegű, lejárt pénzkövetelést szeretne érvényesíteni – feltéve, ha nem tartozik a törvény szerinti kizárt esetek közé -, kizárólag közjegyzőhöz fordulhat, bírósághoz már nem.
Ez a MOKK szerint gyorsíthatja a pénzkövetelések érvényesítését, mert az, akinek tartoznak, a fizetési meghagyás kibocsátásával – az olykor évekig elhúzódó peres eljárással szemben – akár néhány héten belül a pénzéhez juthat.

AZ FMH ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁHOZ RÁADÁSUL NINCS SZÜKSÉG A KI NEM FIZETETT SZÁMLÁK, SZERZŐDÉSEK VAGY MÁS BIZONYÍTÉKOK CSATOLÁSÁRA SEM.